Azokat az alkotásokat szeretjük tapasztalni, befogadni, amik vagy érzelmi vagy gondolati reakciókat indítanak el bennünk. A tervezés számunkra egy folyamatos referenciahalmaz, beazonosított és beazonosítatlan hatások összessége, ami rajtunk (és a tervezőtársakon, megrendelőkön) átfolyva formát ölt. Az individuális karakter megtalálása egy adott tematikához olyan részletekre irányuló gondos figyelmet kíván, amihez szenvedélyre, mögöttes motivációra van szükség, enélkül ugyanis feladatmegoldássá redukálódik az alkotás. A fentiek mellett való elköteleződés az INDIVIDIN studio névválasztása.
A digitalitással való ambivalens viszonyt természetesnek tartjuk. Van egyfajta „feneketlen” és „pokoli” minősége ennek a párhuzamos világnak, amiben egyre több időnket töltjük és amit ezáltal akarva-akaratlanul is közösen építünk. Sajátos kontraszt, hogy mennyi energiát szánunk virtuális terek és élmények megteremtésére. A digitalitás alapja egy elméletileg végtelenül racionális, bináris kódrendszer, mégis végtelenül burjánzó és generálódó rétegei egy folyamatosan mozgó és változó, sokszorozódó, befogadhatalan kavalkádot alkotnak. A racionális világunknál sok szempontból élőbb ez a világ, közben az élő érzékelésünket hihetetlenül leszűkíti, testünket (tartásunkat, érzékszerveinket, stb) is átalakítja. Maga az építészeti és design tervezés alapjaiban határozódik meg a felhasznált programok és kódolási eljárások által, az újabb és újabb technológiák pedig rég kiveszett részletgazdagság megteremtésére nyújtanak lehetőséget. Alapvető számunkra, hogy minden alkotásnál a digitális világgal való viszonyra tudatosan tekintsünk.
A tervezésben elengedhetetlen az intuíciókra való hallgatás. A teoretikus alapok keresése és integrálása számunkra elsősorban azért fontos, hogy az intuícióknak keretet adjon. Számtalan döntési helyzetben csak a nagy egészre (ami az adott terven túlmutatva valójában a világ és az épített környezet viszonyáig vezet) tekintve válik egyértelművé a továbbhaladás iránya. Ehhez elengedhetetlen az aktuális filozófiai, építészetelméleti, művészeti tendenciáknak az ismerete és átérzése. Szeretjük, amikor a mindennapi munkánk során társtervezőkkel és megrendelőkkel együttműködve az alkotások
intellektuálisan stimuláló párbeszédeken keresztül születnek.
Az INDIVIDIN és az URBANUM szervezésében megvalósuló „RÉSZLETKÉRDÉSEK” beszélgetéssorozatot azért is hoztuk létre, hogy diskurzust teremtsünk és tartsunk fenn az építészeti részletek teoretikus megközelítéseiről. Az 1-2 havonta tartott összejövetelek előadói az építészeti részletekhez tágabban vagy konkrétan kapcsolódó elméleti és gyakorlati szakemberek, így minden alkalommal egy más aspektusból nézünk rá a témára, az előadókat és a résztvevőket eszmecserére invitálva.
Nem szeretnénk ledobni magunkról az élénk színekkel vállalt kockázatot.
Nem félünk a soktól. Ebben nagyon sokat lehet tanulni a divattól. Csupán azért választani a visszafogottságot, mert az egyszerű biztonságosabb vagy azt nehezebb megkérdőjelezni, számunkra nem lehet valódi opció, hiszen hozzá szeretnénk tenni a világhoz.
A világ és a dolgok alapvető kaotikussága és megismerhetetlensége végtelen kontrasztban áll a letisztultsággal és a minimalizmussal. A szabályos rendezettség illúziója szorongást keltően hat az ember lényének ösztönös és ősi részeire. Az élettelteliség másik aspektusa a tereket befogadó, azokban mozgó élő testek és a tér közötti kölcsönhatás.
Növények, állatok, emberek (és gombák és mikroorganizmusok és egyebek) fizikai testén
örök lenyomatot hagy élőhelyük, sőt, minden tér, amivel kapcsolatba kerülnek. A pillanat szinten meghatározzák a terek mozdulatainkat, hangunkat, érzékelő szerveinket, hosszútávon pedig befolyásolják a számunkra kényelmesnek érzett méretezéseket, lelkünknek kellemes színeket, illatokat, hangokat, fényviszonyokat, ezen hangulatok által indított testi folyamatokat. Csodálatos az a körforgás, ahogy élő és élettelen anyagokból új konstrukciók születnek, amik hatnak a testekre és mindenki ezekkel a hatásokkal tovább menve alkot tovább a maga területén.
Az építészet számunkra ott kezdődik, ahol megjelenik a transzcendens réteg.
Az igények meghallgatása, adottságok feltérképezése, funkciók elrendezése fontos „logisztikai” feladatok. Ha azonban ezt nem automatizáltan végezzük, a folyamatban mindig ott van az alkotó, akiben összeáll egy sajátos mátrix. Ennek a mátrixnak ugyanolyan része az alkotó személyisége, mint a bejövő „adatok”, de megjelenik benne egy olyan dimenzió is, amit sehogy sem lehet megfogalmazni, mégis irányíthatja a döntéseket. Transzcendens minőségű attól lesz valami, ha az alkotó (jól) hagyja ezt a mögöttes tartalmat érvényesülni – belátva emberi mivoltának korlátoltságát értelmi megértés nélkül is képes elhinni és elfogadni irányokat, intuíciókat. Számunkra felelősség azon dolgozni, hogy egyre kevesebb akadályt állítsunk a
feltörő megnyilvánulások útjába, legyen szó bármilyen feladatról.
A fent leírt transzcendens dimenziók elsősorban pont a feminin minőségeken keresztül tudnak érvényesülni – a folyamatos csinálás, haladás helyett figyelem, befogadás, és a dolgok önnön mivoltjukban való megnyilvánulásának engedése, támogatása. Az építészet és az építőipar sok szempontból természeténél fogva maszkulin jellegében szépnek és értékesnek találjuk ezt a minőséget, ami nemtől függetlenül sok alkotóban megnyilvánul.
Rajongunk a felbecsülhetetlen értékű részletekért. Az építészeti részletek,
mint az ékszerek, annál értékesebbek, minél nagyobb az egységnyi területre jutó anyag, gondolat és/vagy megmunkáltság. Szemben a ruhák praktikusságával az ékszerek világában elfogadott, hogy nem a racionalitáson keresztül viszonyulunk a tárgyakhoz.
Úgy is fogalmazhatnánk: az ékszerek egy olyan rétegét képviselik a világnak, ami
jellegéből fakadóan irracionális. A nüanszoknak, amiket a terekhez adunk, nem mindig kell anyagi értelemben drágának lenniük, de semmiképp sem a logikai vagy gazdaságossági elvekből indíttatva keletkeznek (még ha inspiráló is néha egy kényszerhelyzet).
Várjuk megkeresésedet!
INDIVIDIN design studio
+36 30 472 50 73
1064 Budapest, Rózsa utca 84.
